Hogyan rontja el a túlságos önbizalom a sportfogadást?

önbizalom

Milyen gyakran gondolkodott már el azon, hogy a fogadási győzelmei vajon a vak szerencse, az alkalmazott stratégia, a sportági szaktudás, vagy éppen a tájékozottság eredményei? Erre a kérdésre talán egyénenként eltérő választ lehet adni. Azonban az nagyon valószínű, hogy a felsoroltak közül nem csak az egyik, hanem egyszerre több is hozzájárult a győzelemhez. Sőt, talán mindegyik, éppen csak különböző mértékben. Van aki, szuper tájékozott a sportágában, és bár a stratégiákkal nem nagyon foglalkozik, egy kis szerencse azért kisegíti néha. Vagy éppen olyan fogadóval is találkozhatunk, aki nagyon odafigyel a stratégiára és szakértője egy sportnak, de az aktuális híreket, eredményeket annyira nem követi nyomon. Számtalan kombinációt, és azokon belül is különböző arányokat lehet elképzelni, és valószínűleg mindegyik igaz valakire. Az online fogadóirodák hatalmas fogadó közösségeket szolgálnak ki, ennyi ember között mindenféle fogadó található.

A baj ott kezdődik, amikor a nyereségek után a dicsőség a fogadófejébe száll, és azt hiszi, hogy ő bizony mindig győzni fog. A túlzott önbizalom egy nagy csapda, ami egy szempillantás alatt tönkretehet fogadói karriereket. Éppen ezért igen fontos mérlegelni minden egyes fogadás előtt, hogy valóban birtokában van-e minden információ és tudás az esemény kimenetelének megjóslására, vagy pusztán a túlzott önbizalom vezeti?

Az önbizalom jó! Vagy mégsem?

Az önbizalom általában egy remek tulajdonság, amely a kiegyensúlyozott, egészséges személyiség velejárója. A legtöbb helyzetben növeli a teljesítményt, segít bevállalni olyan kihívásokat is, amelyek nehezen teljesíthetőek, motivál a jobb teljesítményre. Néha azonban előfordulnak olyan helyzetek, amelyekben az önbizalom miatt próbálkozunk meg valamivel, ami aztán nem sikerül. Ilyenkor jobb esetben nem csorbul az önértékelés, elkönyveljük, hogy “nem sikerült”, és megyünk is tovább. A sportfogadás azonban nem ilyen terep.

A fogadás bizony pénzben történő játék. Ha nem jön be a tipp, az pénz veszteséggel jár. A szerencsejáték világában tehát mindig van tét, hiszen a pénzünk forog kockán. Éppen ezért szerencsétlen helyzet olyan fogadába keveredni, ami során a túlzott önbizalom vezérel, és nem a racionális gondolkodás a megfelelő tudással párosítva. Önbizalomra a bukmékereknél történő tippelés közben is szükség van, a túlzott önbizalom azonban kontraproduktív. Mit is jelent ez pontosan? Ha túlságosan magunkban bízunk, mivel természetesen mindannyian szerencsés fenegyerekek vagyunk, akiknek minden sikerül, akkor háttérbe helyezzük az adott eseményhez kötődő tudásunkat. A jó fogadás pontosan ennek az ellentéte. A sikeres tipp tájékozódáson, higgadt tervezésen és szakértelmen alapszik. Vagyis, amikor fogadunk, akkor ne magunkban, a személyünkben bízzunk, hanem az eseményre vonatkozó tudásunkban! A túlzott önbizalom nem más, mint amikor azt hisszük, hogy jobbak a képességeink, mint amilyenek valójában. Ez az, amikor túlságosan biztosak vagyunk abban, hogy amit csinálunk, az úgy jó, ahogy van, és a döntéseink megkérdőjelezhetetlenek. Ezzel együtt jár az is, hogy úgy érezzük, hogy a mi képességeink és döntéseink jobbak, mint másoké. A hétköznapi életben néha belefér azt hinni, hogy azt is meg tudjuk csinálni, amit valójában nem, a sportfogadás terén azonban ez a hiba következményekkel jár. A túlzott önbizalom kockázatot jelent. Lássunk egy példát! Tegyük fel, hogy egy fogadó nem ért különösebben az UFC-hez. Ennek ellenére jön egy nagyobb esemény, és ő feltesz egy nagy összeget az egyik kimenetelre csak azért, mert azt hiszi, hogy neki sikerülni fog megtippelnie az eredményt még akkor is, ha nem néz jól utána a versenyzőknek. Ezzel szemben egy másik fogadó ismeri a versenyzők múltját, olvas UFC híreket, ismeri az aktuális UFC esemény tippjeit és előrejelzéseit. Vajon melyikük fog nyerni? Természetesen esélyesebb, hogy a második fogadó.

A túlzott önbizalom hibákhoz vezet

Sok sportfogadó abba a hibába esik, hogy elhiszi, hogy neki mindig igaza van. A sikeres sportfogadás azonban nem egy ember véleményére van alapozva, hanem több hozzáértő jóslatára és a korábbi mérkőzések stratégiájára. A túlzott önbizalom meggondolatlan döntésekre sarkall, amelyek során az önbizalom a racionális, analitikus gondolkodás és a kellő tájékozódás elé kerül a sorrendben. Ez pedig nem szokott szerencsésen végződni. A rossz döntések pedig pénz veszteséget jelentenek a sportfogadás világában.

De mégis hogyan lehet megkülönbözteti az egészséges önbizalmat a túlzott önbizalomtól? Hol van az a határ, amin túllépve már kockázattá válik a saját magunkba vetett hit? Ezt nem egyszerű meghatározni, és nincsen rá egy biztos és precíz válasz. Sok pszichológus szerint a sportfogadás alapvetően mindig túlzott önbizalommal jár, mivel arra vállalkozik a fogadó, hogy megjósolja a jövőt, amit még hozzáértéssel és gondos utána olvasással sem lehet megtenni. Ugyanis hiába nagy valaminek a valószínűsége, attól még nem biztos, hogy be is következik. A sportfogadók annak tudatában fogadnak, hogy nyerhetnek is, és erősen hisznek abban hogy fognak is. Ezek miatt pedig még jobban hinni fognak a saját képességeikben, és abban, hogy nyerő lesz a tippjük. Ez bizonyos szemszögből nézve nem más, mint túlzott önbizalom. Ennek következtében a fogadó hibás következtetéseket von le, megalapozatlan előrejelzéseket tesz, és romlik az esélye a győzelemre. A pszichológiában erre gyakran Dunning-Kruger hatásként hivatkoznak.

A kutatómunkát nem lehet megúszni

Valójában a sikeres sportfogadás egyik alappillére a tájékozódás. Ide tartozik a korábbi mérkőzések ismerete, a statisztikák elemzése, a valószínűségek figyelembevétele, illetve szakértők és szakoldalak, valamint a sporthírek folyamatos követése. Vagyis a kutatómunkát nem lehet megkerülni, ha hosszú távon sikeres fogadó akar maradni. Ehhez olyan stratégiára van szükség, amely fenntartható, újra és újra sikerre fog vezetni. Ennek követelménye a tájékozódás, tervezés, és a fejlemények követése. Ne hagyja, hogy ezektől eltérítse a túlságos önbizalom! A jövedelmező sportfogadás ugyanis racionalitáson, megfontolt döntéseken nyugszik, és nem szubjektív véleményeken és érzelmeken.